Mezőgazdasági biotechnológus MSc

1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági biotechnológus (Agricultural Biotechnology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  • végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
  • szakképzettség: okleveles mezőgazdasági biotechnológus
  • szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Biotechnologist
  • választható specializációk: növényi biotechnológia és állati biotechnológia

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a biológia, a természetvédelmi mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a kertészmérnöki, a szőlész-borász mérnöki, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről az erdőmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a biomérnöki szakok.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  • a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)
  • a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
  • az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja mezőgazdasági biotechnológusok képzése, akik felkészültek a biotechnológiai kutatások elvégzésére, ismereteik továbbfejlesztésére, a legújabb biotechnológiai módszerek növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására. Elméleti tudásuk alapján, vezetési-szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában képesek tervező-fejlesztő, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A mezőgazdasági biotechnológus

a) tudása

  • Biztos tudással rendelkezik a mezőgazdasági biotechnológia és a rokon természet-, és élettudományi területeken, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket.
  • Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat, a köztük lévő összefüggéseket, és azokat alkalmazni tudja.
  • Ismeri a vezetési funkciók különböző szintjeit, módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.
  • Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel.
  • Részletesen ismeri és alkalmazza a mezőgazdasági biotechnológia gyakorlatában használt eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.
  • Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.
  • Ismeri, érti a mezőgazdasági biotechnológia speciális szókincsét, magyar és angol nyelven egyaránt.
  • Szakterülete és a vele szorosan összefüggő területek részletes ismeretének birtokában felismeri a gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.

b) képességei

  • Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni a mezőgazdasági biotechnológiához kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.
  • Képes saját álláspont kialakítására, és annak vitában történő megvédésére.
  • Képes ismeretei szintetizálására, folyamatos önképzésre törekszik, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
  • Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
  • Képes team vagy projekt kialakítására, önálló irányítására.
  • Képes a mezőgazdasági biotechnológia szakterületén magyarul és angol nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, tudományos cikkeket olvasni, értelmezni, előadni, publikációt írni, vitában részt venni.
  • Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.
  • Képes a szakmai problémák felismerésére, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
  • Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására.
  • Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.

c) attitűdje

  • Nyitott és fogékony a biotechnológiával kapcsolatos korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
  • Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása.
  • Nyitott, kezdeményező, empatikus.
  • Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket. Önmagával szemben is kritikus és igényes.
  • Véleményét az elsajátított tudására támaszkodva, szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.
  • Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alá vannak támasztva.
  • Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő új biotechnológiai módszerek és eszközök alkalmazására.
  • Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
  • Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.
  • Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértésére és hiteles közvetítésére.

d) autonómiája és felelőssége

  • Nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében. Mindezekért felelősséget vállal.
  • Végiggondolja és képviseli a biotechnológia etikai kérdéseit.
  • Birtokában van a mezőgazdasági biotechnológia területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
  • Mezőgazdasági biotechnológiai tanulmányai és munkája során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat részesíti előnyben.
  • Tevékenységét az emberi egészség értékei melletti elkötelezettség hatja át.
  • Gyakorlati tapasztalatai birtokában önállóan dönt meghatározott biotechnológiai munkafolyamatok megvalósítási módjáról.
  • Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.
  • Vállalja döntéseinek következményeit.
  • Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet az együttműködés kialakítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1 A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • a mezőgazdasági biotechnológia és a rokon természet- és élettudományi tudományterületek alapismeretei 20-25 kredit
  • a mezőgazdasági biotechnológia szakterületének és a biotechnológiai módszerek szakma specifikus elméleti és gyakorlati ismeretei 30-40 kredit.

9.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező növényi biotechnológia és állati biotechnológia specializáció választható, amely speciális ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül 30-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A tudományterület szaknyelve az angol. A képzésnek része az angol szakmai nyelv képzésben történő elsajátítása.

9.5. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

  • természettudományi ismeretek 30-50 kredit;
  • mezőgazdasági és műszaki ismeretek 24-34 kredit;
  • gazdasági és társadalomtudományi ismeretek 6-12 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

 

Mi a jelentősége a mezőgazdasági biotechnológiának?

Az 1990-es években a biotechnológia és a géntechnológia eredményei az egész világon elérték a mezőgazdaságot. A géntechnológia lényege, hogy az élő szervezetek (növények és állatok) működését vezérlő genetikai programot mi emberek képesek vagyunk megváltoztatni, az emberiség (gazdaság) szükségleteinek megfelelően.

A XXI. század mezőgazdasági termelés folyamatát ezért alapvetően új szemlélet fogja meghatározni. Az új megközelítések és az új tudományterületek közül várhatóan a biotechnológia és géntechnológia alkalmazása jelenti majd a legnagyobb szakmai kihívást és társadalmi problémát. A magyar társadalomnak rendkívül nagy szüksége lesz a közeljövőben olyan szakemberekre, akik a XXI. század tudásalapú társadalmának egyik motorját jelentő területen a biotechnológiában jártasak, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek és felkészültek a GMO-kal kapcsolatos tudományos, gazdasági kihívásokra, a környezeti és élelmiszerbiztonsági veszélyek kizárására, összhangban az EU rendeletekkel és ajánlásokkal.

GMO-k jelenlegi társadalmi elutasítottságának forrása, a GMO-kal kapcsolatos ismeretek hiányából adódó ösztönös félelem, melynek oka, hogy az elmúlt évtizedben a magyar felsőfokú oktatás nem helyezett kellő hangsúlyt a biotechnológiával és annak legfontosabb alkalmazási területével, a mezőgazdasági biotechnológiával kapcsolatos ismeretek oktatására, továbbá biotechnológus szakemberek képzésére.

Miért van szükség mezőgazdasági biotechnológus szakemberekre?

Mezőgazdasági biotechnológus mérnök képzés hiányzott a magyar agrárfelsőoktatás palettájáról. Ezért a biotechnológus szakemberekből hiány van az agrártudományok, az agrár közigazgatás és felsőoktatás különböző területein, illetve a biotechnológus tanácsadók hiányoznak a mezőgazdaság termelési technológia különböző fázisaiban (pl. vetőmagipar, tenyészállat előállítás, GM növények termelési technológiái, koegzisztencia, stb.).

A biotechnológus munkaerőpiac további növekedését fogja jelenteni a jövőben, a különböző nemzetközi cégek hazánkban létesített leányvállalatainak szakember igénye is. A mezőgazdasági biotechnológia rohamos fejlődése - az előzőek miatt - folyamatosan bővülő munkaerőpiacot jelent a növénybiotechnológiai, állatbiotechnológiai magas szintű elméleti ismereteivel rendelkező mesterdiplomás szakemberek iránt.

A biotechnológus képzés előzményei a MATE-n

A korábbi Szent István Egyetem, felismerve a biotechnológus mérnök, szakmérnök és fiatal kutató (PhD) iránti hazai igényt vezette be a biotechnológus nappali szakirányú képzést az általános agrármérnök szakon 2000-ben, továbbá a növénybiotechnológus PhD képzést 1992-ben és szakmérnök képzést 1986-ban. Az elmúlt időszakban évente 25-35 nappali hallgató államvizsgázott a Biotechnológia szakirányon.

Az egyetemünkön végzett biotechnológia szakirányú agrármérnökök elhelyezkedése az elmúlt évtizedben nem jelentett problémát. A 2007-ben induló mezőgazdasági biotechnológus mester (MSc) szak ezt a bevált képzési formát kívánja folytatni a kétszintű képzés (bolognai folyamat) keretében.

Mit ajánl a mezőgazdasági biotechnológus mester szak (MSc)?

Az MSc szakot a Magyar Akkreditációs Bizottság 2006. december 9-én akkreditálta, elsőként a magyar agrárfelsőoktatásban. Jelenleg az egyedüli biotechnológus mester szak a magyar felsőoktatásban. A 2007 szeptemberében indítandó biotechnológus mester szak két szakirányt foglal magába (Növénybiotechnológia, Állatbiotechnológia). A képzés 4 féléves és a végzett hallgatók szakképzettsége Növénybiotechnológus mérnök, illetve Állatbiotechnológus mérnök lesz.

lyen diplomákat még nem adtak ki Magyarországon. A mester szak oktatásának nemzetközi színvonalát biztosítja, hogy a tárgyfelelős 34 oktató 93 %-a minősített, 36 %-a az MTA doktora, és 10 %-a akadémikus. A legjobb végzett MSc hallgatókat egyetemünk doktori iskolái fogadják.

Különösen jelentős a Szent István Campus területén lévő Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont részvétele az Állatbiotechnológia szakirány oktatásában. Az elmúlt hónapokban „Klonilla” néven elhíresült klónozott egér előállítója Dinnyés András professzor úr például a Mikromanipulációs módszerek című tárgy felelőse.

A 4 féléves képzés során célunk, hogy a hallgatók nemzetközi színvonalú ismeretekkel rendelkezzenek a mezőgazdaság biológiai alapjait jelentő növény- és állatfajokkal kapcsolatos genomikai, molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai, szaporodásbiológiai, géntechnológiai (GMO), molekuláris nemesítési, stb. szakterületeken. A cél elérését szolgálják azok a tantárgyak, melyek elsőként és jelenleg csak egyetemünkön kerülnek oktatásra, továbbá az angol szaknyelv oktatása 2 féléven keresztül.

A végzett hallgatóknak képesnek kell lenniük a mezőgazdasági biotechnológia különböző szakterületein elsajátított ismeretanyag alkalmazására és a megszerezett tudás ismeretében a szakterület speciális problémáinak megoldására. Készség szinten kell elsajátítaniuk a biotechnológia és géntechnológia molekuláris módszereit, az in vitro reprodukciós technikákat, stb., hogy képesek legyenek azok gyakorlati alkalmazására, fejlesztésére. Ezt a célt szolgálák a konkrét kutatási módszertannal foglalkozó tárgyak, laboratóriumi gyakorlatok.

A fentieken kívül rendelkezniük kell a biotechnológia és géntechnológia módszereinek és termékeinek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos jogi- és közgazdasági ismeretekkel, különös tekintettel a környezeti kockázatokra és élelmiszerbiztonságra, továbbá a hazai és az EU szabályozásra.