Mezőgazdasági mérnök BSc

Létrehozva 2021. március 5.

Szerkesztés alatt!

A képzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik a mezőgazdaság gyakorlati műveléséhez kellő intelligenciával, széleskörű természettudományi-, műszaki-, mezőgazdasági- és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás szaktudományaiban általános jártassággal rendelkeznek, emellett egy-egy szűkebb szakterület ismerői, akik alkotó módon tudják ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni. Felkészültségük alapján képesek önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására, piacképes mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására, vállalkozások létrehozására és működtetésére, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására. Meglévő tudásanyaguk birtokában alkalmasak a mesterképzésben (MSc) és szakirányú továbbképzésben további tanulmányok folytatására

1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

  • szakképzettség: mezőgazdasági mérnök

  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

  • a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-40 százalék)

  • a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

  • intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621

7. Az alapképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák

A képzés célja mezőgazdasági mérnökök képzése, akik általános természettudományi ismeretekre alapozott mezőgazdasági, műszaki és gazdasági tudás birtokában vannak, Európai Uniós ismeretekkel, továbbá megfelelő szintű gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a termelés közvetlen irányításához, valamint egy adott gazdaságban alkalmazott technológiai folyamatok szükség szerinti módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez. Felismerik az élelmiszerláncban betölthető szerepköröket. Munkájuk során olyan megoldásokat keresnek és részesítenek előnyben, amelyek a társadalom és az egyének egészségét támogatják, illetve a környezet védelmét is szem előtt tartják. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A mezőgazdasági mérnök

a)    tudása

  • Ismeri a mezőgazdasági termelést megalapozó természettudományi, műszaki, technológiai, élelmiszerlánc-biztonsági, gazdálkodási és gazdasági alapfogalmakat.

  • Ismeri a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiákat és azok gyakorlati alkalmazását.

  • Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

  • Ismeri az agrárium Európai Uniós és magyar intézményrendszerének felépítését, jogi szabályozását.

  • Birtokában van mindannak az ismeretnek, amely képessé teszi szabatos szakmai kommunikációra, mezőgazdasági termelésben való közvetlen részvételre, annak támogatására, továbbá K+F+I projektek gyakorlati megvalósításában való aktív - operatív - szereplésre.

b)    képességei

  • Képes családi gazdaságot alapítani és vezetni.

  • Képes a mezőgazdasági termelés folyamatában fellépő rutinszerű problémák felismerésére és annak megszüntetésére.

  • Képes az az élelmiszerlánc-biztonsági alapelveket betartani és betartatni élelmiszer előállítása során.

  • Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.

  • Ismeri a környezet és a mezőgazasági termelés egymásra hatását és képes munkájában komplex szemlélettel dönteni.

  • Mezőgazdasági vállalkozások középvezetőjeként rendelkezik megfelelő kooperációs képességgel, melynek révén a szakmai utasításokat egyértelműen tudja értelmezni és közvetíteni a beosztottjai felé.

  • Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.

  • Képes az ágazatra vonatkozó előírások, jogszabályok értelmezésére, azokat betartja és betartatja.

  • Megfelelő kommunikációs képességgel rendelkezik, amely alkalmassá teszi szakmai véleményének, álláspontjának megfogalmazására és - vita esetén - annak megvédésére.

c)    attitűdje

  • Szakmai kérdésekhez konstruktívan áll hozzá.

  • Érzékeny a mezőgazdaság bármely szektorában felmerülő problémák, az újabb termelési irányzatok iránt és törekszik azok megoldására illetve bevezetésére.

  • Felelős az élelmiszerlánc-biztonsági feltételek betartásáért.

  • Szakmai döntéseiben fontos szerepet játszik a társadalom és az egyéni egészsége és a környezet védelme.

  • A mezőgazdasági mérnök munkája során önállóan végzi szakmai feladatait.

  • Önállóan tervezi meg életpályáját.

  • Elfogadja a szakmai fejlődés fontosságát és az életpálya-tervezés fontosságát és tudatában van annak, hogy az élethosszig tartó tanulás a sikeres életpálya alapja.

  • Ennek megfelelően folyamatosan képezi magát, tájékozódik a mezőgazdasági technológia területén zajló kutatásokról és azok eredményeiről.

  • Érzékeny a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági vonatkozásai iránt, amely megnyilvánul álláspontjának megfogalmazásában és napi munkájában egyaránt.

d)    autonómiája és felelőssége

  • Képes önálló gazdálkodásra a mezőgazdasági termelést kiszolgáló szolgáltatói, kereskedelmi szektorokban való önálló munkavégzésre vagy különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői és operatív irányítói feladatainak ellátására, a tanácsadásra.

  • A feladatai ellátása során fellépő döntéseiért, saját és a rábízott munkaerő munkájáért felelősséget vállal.

  • Szakmai ismeretei alapján képes K+F +I projektek munkatervének önálló összeállítására és vállalja a fejlesztési tevékenység közvetlen irányításának felelősségét.

  • Érti és hitelesen képviseli a mezőgazdaság bármely szektorának fontosságát, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

  • Elkötelezett a mezőgazdasági termelés pozitív társadalmi megítélésének fenntartása, javítása iránt.

  • Szakmai kommunikációjában felelősen képviseli szakmai meggyőződését.

  • Véleményét önállóan, szakmailag megalapozottan és felelőssége tudatában fogalmazza meg.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1 A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • természettudományos alapismeretek [az általános és specifikus mezőgazdasági ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges általános természettudományos (botanikai, zoológiai, kémiai, genetikai) ismeretek] 15-25 kredit;

  • mérnöki alapismeretek [általános műszaki (informatikai, gépészeti) ismeretek] 4-10 kredit;

  • mezőgazdasági és technológiai alapismeretek [az egyes mezőgazdasági ágazatok specifikus ismereteinek elsajátításához szüksége alapozó mezőgazdasági (talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, élelmiszerlánc-biztonsági, vízgazdálkodási, agrometeorológiai) ismeretek] 15-30 kredit;

  • gazdasági és humán alapismeretek (a hazai és nemzetközi agrárgazdaság intézményrendszere, a mezőgazdasági termelés jogi és gazdasági szabályozásának alapjai, társadalmi jelentősége) 5-12 kredit;

  • mezőgazdasági mérnöki szakmai ismeretek (a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó technológiai, operatív, gazdasági, társadalmi ismeretek, a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés gyakorlati ismeretei) 75-100 kredit;

  • komplex gyakorlati ismeretek (egy-egy mezőgazdasági üzem működésének, a hatékony és gazdaságos termelés megvalósítási gyakorlatának komplex megismerése) 30-36 kredit.

8.1.2. A sajátos kompetenciákat eredményező, az agrárium egy-egy szektorában történő elméleti, gyakorlati elmélyülést lehetővé tevő és a következő képzési szinten történő továbbtanulás lehetőségét megalapozó, választható ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül 25-40 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen három-öt hét gyakorlati képzésből, valamint egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból.

 

Továbbtanulási lehetőségek, doktori képzés: Az alapképzés elvégzése után a Karon lehetőség van további két év mesterképzésben (MSc), vagy szakmérnöki képzésben való részvételre.
Azok a hallgatók, akik tudományos pályára készülnek MSc oklevelük megszerzése után a doktori (PhD) képzésben folytathatják tanulmányaikat az alábbi Doktori Iskolák valamelyikében:

  • Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola

  • Biológiatudományi Doktori Iskola

  • Környezettudományi Doktori Iskola

  • Növénytermesztési és Kertészettudományi Doktori Iskola

A szakma szépségei: A képzés során a hallgatók kapcsolatba kerülnek a természettel, a növény- és állatvilággal. Megismerkednek a mezőgazdaságot érintő, globális és speciális problémákkal és azok megoldásának lehetőségeivel (természet- és környezet-védelem, tájmegőrzés, biodiverzitás, stb.) Karunk lehetőséget kínál külföldi tanulmány-utakon és szakmai gyakorlatokon való részvételre, amely során a hallgatók további információt kaphatnak a világ mezőgazdaságáról.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek: a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és kereskedelem vállalatainál állami és magán szférában egyaránt van esély az elhelyezkedésre. Lehetőség nyílhat a vidék- és térség-fejlesztésben, az ezzel kapcsolatos intézményhálózatban, minisztériumokban, közigazgatási területen is.