Természetvédelmi mérnöki BSc

1. Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  • végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
  • szakképzettség: természetvédelmi mérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

  • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
  • a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
  • intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 852

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja elhivatott, szakmai tudással és gyakorlati ismeretekkel egyaránt rendelkező és a problémák alapjainak feltárására és megoldására képes, holisztikus szemléletű természetvédelmi mérnökök képzése, akik képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak szervezésére és végrehajtására. A természeti értékek védelmének fontosságát megfelelő módon és alapossággal képesek képviselni az élet minden területén. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel (erdő-, mező-, hal-, vad-, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi szemléletformálásra. Birtokában vannak a tevékenységi területükön alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében. Ismerik a természettel való kapcsolatnak az egyének és a társadalom egészségére gyakorolt hatásait. Felismerik a különböző ágazatok közötti együttműködési lehetőségeket a természeti környezet fenntartható használata és a természeti értékek megőrzése érdekében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A természetvédelmi mérnök

a) tudása

  • Ismeri a klíma-, természetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási, környezetvédelmi alapfogalmakat, az ezekkel kapcsolatos főbb adatokat és összefüggéseket, a releváns szereplőket, funkciókat és folyamatokat.
  • Ismeri és érti a természetvédelmi kezeléshez, nyilvántartáshoz és ismeretterjesztéshez használt műszerek, gépek, szoftverek működését.
  • Ismeri a természet- és környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási intézményhálózatot, jogszabályi hátteret.
  • Tájékozott a környezet- és természetvédelem aktuális kérdéseiben.
  • Ismeri a természetvédelmi problémák megoldásához szükséges információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási módszereket.
  • Alaposan ismeri a szakterület szakmai szókincsét.
  • Rendelkezik a természetvédelem általános és egyéni feladatainak szervezéséhez és végrehajtásához szükséges elméleti tudással.
  • Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

b) képességei

  • Képes a menedzs a természetvédelem feladatainak összeegyeztetésére.
  • Képes a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek használatára.
  • Útmutatás alapján képes ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonstrukciós feladatok elvégzésére.
  • Képes a természetvédelem hatósági és igazgatási feladatainak, valamint a mező-, az erdő-, a hal-, a vad-, a vízgazdálkodási vállalkozások, nem-kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak ellátására, ökoturisztikai tevékenység végzésére.
  • Végrehajtóként képes részt venni a K+F+I tevékenységben.
  • Képes szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozására.
  • Képes szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére, azok szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.
  • Képes szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére.
  • Képes felismerni az IT nyújtotta lehetőségek használatának előnyeit és hátrányait, képes ezek tudatos és szakszerű használatára.
  • Rendelkezik a természetvédelem általános és egyéni feladatainak szervezéséhez és végrehajtásához szükséges gyakorlati készséggel.
  • Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.

c) attitűdje

  • Vállalja és hitelesen képviseli a természetvédelem társadalmi szerepét.
  • Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát, folyamatos önképzésre törekszik.
  • Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és nemzetközi értékek iránt (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
  • Környezettudatos szemlélettel rendelkezik.
  • Érzékeny a szakterületével kapcsolatosan felmerülő problémákra, törekszik azok megelőzésére, elemzésére és integrált szemléletű megoldására, azok valódi kiváltó okainak megismerését követően.
  • Elfogadja a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat.
  • Nyitott a természetvédelmi szakma alapvető értékeinek, eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
  • Törekszik arra, hogy a problémákat konstruktívan, kezdeményezően, lehetőleg a gazdálkodókkal, a lakossággal, a természetvédelmi és más szakmai szervezetekkel, a döntéshozókkal és a tudományos élet képviselőivel együttműködésben oldja meg.

d) autonómiája és felelőssége

  • Felelősséget vállal hazánk természeti örökségének megőrzéséért és védelméért, a fenntarthatóság szemléletének a mindennapokban történő megjelenítéséért, és a vidéki térségek felemelkedéséért, hazánk Alaptörvényének szellemiségével összhangban.
  • Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, -etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
  • Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
  • Döntéseiért felelősséget vállal.
  • Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
  • Vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
  • Útmutatás mellett képes szakmai projektek részfeladatainak elvégzésére.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • természet- és környezetvédelmi ismeretek 40-60 kredit;
  • természettudományos ismeretek 40-60 kredit;
  • mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodási ismeretek 30-50 kredit;
  • műszaki, statisztikai és informatikai alapismeretek 5-15 kredit;
  • gazdaságtudományi, jogi és igazgatási ismeretek 10-20 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat része a nappali képzésben az első hat képzési időszakhoz tartozó, legalább 160 óra gyakorlat, amiből legalább 80 óra komplex terepgyakorlat, továbbá az egy féléves, egybefüggő, tizenkettő-tizenöt hét időtartamú, több különböző gyakorlóhelyen is megszervezhető gyakorlat.

 

A szakma szépségei: A természetvédelem szakmája magába foglalja a védett természeti értékek és a védett természeti területek, ill. ezeken belül az állattani, a növénytani, a földtani, a víztani, a kultúrtörténeti és a tájértékek megőrzését szolgáló feltárási, tervezési, hatósági, berendezési, helyreállítási, bemutatási, oktatási,valamint kutatási, ma már egyre inkább nemzetközi (főleg európai) együttműködésben megvalósuló tevékenységeket. E területek mindegyike a szakember számára számos szépséget és egyben kihívást rejteget.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek: A szakon végzettek közép- vagy felsővezetőként mindenekelőtt a természetvédelemben, a részben vagy egészben természet-védelemmel foglalkozó mező-, erdőgazda-sági és vízügyi állami, szövetkezeti és magánvállalkozásoknál, valamint társadalmi szervezeteknél, illetve a közigazgatásban, a szakoktatásban és a nem természetes körülmények közötti („ex situ”) védelemmel foglalkozó intézményekben (pl. botanikus- és állatkertekben, génbankokban) vállalhatnak munkát.

A szakon oktatott tantárgyak